A szállítmányozás története és lehetséges formái.

A szállítmányozást úgy tudjuk legjobban elképzelni, mint a szervezetünket behálózó érrendszert, ahol a különböző fuvareszközök szállítják a szerveknek a létfontosságú oxigént. Mai formája nélkül egy globalizált világunk elképzelhetetlen lenne.

A szállítmányozást a logisztika egyik ágának tartják. Célja, hogy az áruszállítás oly módon kerüljön megszervezésre, hogy időre, költségekre, és a szállítás biztonságára való tekintettel optimális legyen. Szállítmányozás során az áru helyet nem változtat, csupán annak megtervezéséről beszélhetünk.

A szállítmányozás története és kialakulása

A szállítmányozás kialakulása az ókorig vezethető vissza. Ekkor alakult ki a kereskedői körökben az a hozzáállás, mely szerint a kereskedők portékájukat más településeken is megpróbálják értékesíteni. Saját felelősségre és saját költségükön küldeményeket küldtek, amiket bizalmukba fogadott kereskedősegédek a piacokon árultak. Ezen tevékenység gyakorlásának során kialakult a küldemények küldésének logisztikai háttere, azaz a szállítmányozás. Idővel, ahogy az áruk mozgatása egyre összetettebb feladattá vált a kereskedők számára, ez a feladat kiszervezésre került. Megjelentek a szállítmányozók és fuvarozók. 

A vasút és a gőzgép feltalálásával a lehetőségek gyakorlatilag végtelenné váltak. Az eladásra kínált késztermékek vagy alapanyagok a világ bármely pontjára eljuthattak, méghozzá gyorsabban, mint valaha. Így alakult ki az a globalizált világ, melyben ma is élünk és, ami a szállítmányozás és fuvarozás mai formái nélkül gyakorlatilag megszűnne működni. 

Mi a különbség a szállítmányozás és a fuvarozás között?

Sok cég működik úgy, hogy egyszerre lát el szállítmányozói és fuvarozói feladatokat is. Ezért kívülről szemlélve nem csoda, ha a két tevékenység egyértelmű különbségeik ellenére összemosódnak. A legnagyobb különbség a két tevékenység között az áru mozgásában rejlik. Ugyanis az a cég vagy vállalat, amely szállítmányozással foglalkozik, fizikailag nem mozgat árut

A szállítmányozás szellemi munka. A szállítmányozó nyelvi, logisztikai, fuvarjogi, földrajzi és szervezői készségével megszervezi a fuvart, és képviseli a megrendelő érdekeit. Teszi mindezt úgy, hogy az adott fuvar a lehető leghatékonyabb legyen az időre és a költségekre való tekintettel. 

A fuvarozó ezzel szemben az áru fizikai mozgatásával foglalkozik. Ez az a folyamat, melynek során a termék A-ból B-be, vagyis a megrendelőtől a címzettig eljut. A fuvarozói feladatot elláthatja a megbízó vagy a címzett is, azonban ennek jelentős költsége, kockázata és logisztikai kihívásai miatt leggyakrabban ez a feladat kiszervezésre kerül. 

A fuvarozás lehetséges formái

Természetét tekintve a fuvarozás három fő kategóriába sorolható. Mindegyik megoldásnak megvan a maga előnye és hátránya. Azt, hogy a speditőr melyiket vagy melyek keverékét választja, a földrajzi adottságok, illetve azok kihívásai határozzák meg. 

Közúti fuvarozás

A legtöbbek által ismert megoldás. Nem véletlen, hisz olyan formája ez a fuvarozásnak, ami a kilencvenes évektől az EU meghatározó, közel 70%-os árutovábbítási feladatainak ellátásában segített. Mindennapi közlekedésünk során testközelből figyelhetjük meg különböző fuvareszköz-típusokat, melyek többek között  lehetnek:

  • Nyerges szerelvények
  • Pótkocsis szerelvények
  • Hűtött vagy hűtőgépes járművek
  • Trélerek
  • Tartálykocsik
  • Csereszekrény szállító járművek

Útvonal tervezésénél a speditőr figyelembe kell, hogy vegye az adott útszakasz űrszelvényét, teherbíró képességét (tengelynyomás), hidakat, nagyfeszültségű vezetékeket és az út körüli építményeket. Ezek figyelmen kívül hagyása személyi sérüléssel, a rakomány vagy az út körüli műtárgyak sérülésével járhat. 

Ezen veszélyek mérlegelésével a közúti fuvarozás elfogadható kockázatú megoldásnak számít és a kiterjedt úthálózatoknak köszönhetően a leggyakoribb megoldás belföldi és nemzetközi szállítmányozási feladatok során is. A felsorolt fuvarozási lehetőségek közül az egyetlen, ahol háztól-házig, vagy cégtől-cégig történik a szállítás. 

Vasúti szállítás

A vasutat leginkább jelentős távolságok, országokon, vagy akár kontinenseken átívelő küldemények továbbításánál érdemes alkalmazni. Nagy mennyiségű nyersanyagok, veszélyes áru szállítása esetében, vagy különösen nehéz gépek, berendezések szállításánál lehet kedvező megoldás. Az adott árutól függőenegy tucat különböző felépítménnyel rendelkező vagontípus közül választhat a fuvarszervező. 

A vagonok oldalán egy szám jelzi az adott vagon terhelhetőségét. Ez a raksúly kapacitás. Ezt a számot a vagon felépítménye, típusa és kora alapján határozzák meg. Mielőtt a speditőr megrendeli a vagont, ezt a számot kell szem előtt tartania. A vasúti szállítmányozás előnyei közé tartozik, hogy a környezetbarát megoldás, kedvező árfekvéssel párosul. Hátránya, hogy kötöttpályás jármű létére rakománya gyakran nem tud eljutni rendeltetési helyére, így részmegoldás. Ebben az esetben ki kell egészíteni a közúti fuvarozással.

Tengeri szállítás

Hazánk közbenső tranzit országok kikötőinek használatával férhet hozzá ehhez a fuvarozási formához.

Közép-európai szállítmányozók által leginkább kedvelt kikötők többek között Rotterdam, Hamburg, Koper vagy Rijeka. A tengeri szállítmányozás alkalmas megoldás különösen nehéz szállítmány, nagy terjedelmű rakomány vagy nagy mennyiségű, de olcsó áru szállítására

Az áruk továbbítása jellemzően konténerekben zajlik..  Azért van erre szükség, hogy a kikötőkben sorakozó daruk vagy mobil rakodó eszközök gyorsan és biztonságosan tudják mozgatni őket. Sarokelemeinek köszönhetően halmozhatóak, illetvemegfelelően rögzíthetőek különböző fuvareszközökre. A tengeri szállítás lassú, de jellemzően költséghatékonyabb megoldás a légi fuvarozáshoz képest.

Légi fuvarozás

Napjaink globalizált világához nagyban hozzájárult a légi szállítmányozás. Még a korszerű szárazföldi fuvarozás is rendkívül lassúnak tűnik a légi szállítmányozás gyorsaságához képest. A repülőgépek előre tervezett útvonalakon, menetrend szerint, időben közlekednek. Ez a legbiztonságosabb fuvarozási forma. Minimális a külső behatásokból, valamint az átrakodásból adódó veszély. Hátránya a magasabb árfekvés, és, hogy nem minden áru szállítható repülőn. 

A rakományok szerződés szerinti továbbítása a légitársaság feladata. Nagyobb távolságra történő, átrakásos fuvarozásnál a légitársaságok osztoznak a felelősségen. Leszállás után a dokumentumokat és egyéb, kisebb terjedelmű csomagokat a szerződött csomagküldő szolgáltatók látják el. Légi fuvarozásnál elvárható, hogy a feladástól számított 24-72 órán belül kiszállításra kerüljön az adott termék.

Kombinált fuvarozás

Akkor beszélünk kombinált fuvarozásról, amikor egy fuvarozási szerződés alatt több szállítási mód igénybevételével, nagy távolságra történik az áruszállítás. Ilyen esetekben a továbbított termék a feladótól az átvevőig ugyanabban a zárt egységben, például konténerben marad. Olyan földrajzi helyek közötti fuvarozásra nyújt megoldást, ahol a fejletlen közlekedési infrastruktúra hiánya más megoldást nem tesz lehetővé. 

Lehetséges formái:

  • Közúti-vasúti
  • Közúti-folyami
  • Vasúti-tengeri
  • Folyami-tengeri

Fuvarozás során felmerülő kifejezések

ADR

1957-ben írták alá a veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló EU-s megállapodást. Ebben részletesen leírják a veszélyes áruk közúti fuvarozásának feltételeit. Kifejtésre kerülnek benne a csomagolási előírások, rakodási feltételek, különböző jelzéseket definiál, valamint okmányokra és a járművek személyzetére vonatkozó előírásokat fejteget. A veszélyes árukat összesen 13 osztályba sorolja.

CMR

1956-ban írták alá a nemzetközi közúti árufuvarozásra vonatkozó egyezményt Genfben. A szabályozás érvényes minden olyan fuvarozásra két ország között, ahol legalább az egyik ország csatlakozott a CMR szabályozáshoz. Limitálja a fuvarozó kártérítési felelősségét, azonban a fuvarozó felelősségre vonható és kártérítésre kötelezhető, ha az árut nem a megbeszélt helyen vagy nem ésszerű időn belül teljesítette. 

AETR

A nemzetközi fuvarokat teljesítő járművek személyzetének munkáját szabályozó egyezményt 1997-ben írták alá az EU-s tagországok. Célja, hogy a sofőrök munkavégzését egységes szabályozás írja le. Legfontosabb része a vezetéssel és pihenéssel töltött idő arányát és ritmusát szabályozza annak érdekében, hogy a sofőrök ne juthassanak a közúti forgalomra veszélyesen fáradt állapotban. Az egyezmény kiköti, hogy egy nap maximum 9 óra vezethető, de 4,5 óra vezetés után minimum 45 perc pihenővel. Továbbá 20 órán belül 11 órát pihenéssel kell tölteni. 

Menetíró készülék vagy más néven tachográf 

Szintén az AETR egyezmény része. Közúti járművek tachográf műszerekkel való ellátását írja elő. Ezek a készülékek rögzítik többek között az adott jármű haladással és állással eltöltött idejét, a megtett távolságát, a jármű sebességét és egyéb munkával eltöltött vagy készenléti idő mértékét. A kétezres évek elejétől kötelező az EU-ban a digitális menetíró készülék. Ezzel több adat gyűjthető és megfigyelhető akár valós időben. Például állandóan tudósít egy hűtőgépes járműnél a raktér hőmérsékletéről. 

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy hosszú utat tett meg a szállítmányozás és a fuvarozás az ókori kereskedők első próbálkozásaitól napjainkig. A speditőröknek sok szempont figyelembevételével és több lehetséges fuvarozási mód megfontolásával kell a küldemények optimális A-ból B-be jutása mellett biztosítani a megbízó felhasználói élményét.