Az évszázadok során a szállítmányozás, áruszállítás szinte észrevétlenül a mindennapjaink részévé vált.
Gondolkodtál már azon vajon hogyan szállították az emberek az ingóságaikat egyik helyről a másikra több száz évvel ezelőtt? Hogyan zajlott a költöztetés az ókorban?
A szállítmányozás, fuvarozás sokkal régebb óta jelen van az emberiség életében, mint gondolnád. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan történt a szállítmányozás a múltban, milyen szállítási formák léteznek, melyek a közúti árufuvarozás előnyei és hátrányai és hogyan változott, fejlődött a belföldi és nemzetközi szállítmányozás Magyarországon az elmúlt években, évtizedekben.
Szállítmányozás a múltban
Természetesen ennek valódiságát ellenőrizni nem tudjuk, de a történelemkönyvek és a fennmaradt régészeti leletek alapján egyértelműen kimondható, hogy a szállítmányozás egyidős az emberiséggel.
Igen, az emberek már az őskorban is szállítottak árukat, viszont akkoriban még csak az emberi erő állít rendelkezésükre. Az élethez szükséges nyersanyagokat gyalog, saját erejüket használva szállították egyik helyről a másikra.
Az akkori nomád, törzsi életmód miatt azonban nem volt szükség hosszú távú élelem és víz szállítására, hiszen a vándorlás során az addigi táborukat hátrahagyták, az új táborhelyen pedig újra élelmet és vizet kellett találniuk a közelben.
A mezőgazdaság fejlődésével egyre fontosabb szemponttá vált a víz közelsége. Az első, úgynevezett mezőgazdasági települések jellemzően folyók, tavak mellett jöttek létre. A víz nélkülözhetetlen volt az élethez, és emellett egyre nagyobb fokú mobilitást is lehetővé tett.
A szállítmányozás igazán az ókorban bontakozott ki és indult fejlődésnek. A rómaiak voltak az elsők, akik komplett úthálózatokat hoztak létre, megkönnyítve mozgásukat a hadjáratok során.
Az úthálózatnak köszönhetően könnyebbé vált a szállítás is, mely egy hadjárat során kulcsfontosságú tényező volt, hiszen a hadsereg ellátmányának utánpótlását is felgyorsította.
A kerék, és a gördülő járművek (szekerek, lóvontatta járművek) megjelenése tovább gyorsította a szállítás folyamatát. Ebben a korszakban a nagyobb árukat továbbra is vízen szállították evezőshajók segítségével.
Európában a középkorban az úthálózat fejlődése stagnált. Ennek számos oka volt. A kontinens úthálózatának alapját a Római Birodalom úthálózat adta.
A szárazföldi szállítás és útépítés komoly nehézségekbe ütközött, mert az útépítés bonyolult folyamat volt és sokkal többe került, mint a szállított áruk értéke.
Azonban speciális hámok megjelenése ebben az időben lehetővé tette, hogy a szekereket vontató lovak, öszvérek már a nehezebb rakományokat is hatékonyabban és hosszabb ideig tudták húzni.
A kereskedelem fellendülésével egyre nagyobb szerepet kapott a szállítás. Maga a szállítmányozás, mint fogalom megszületése is a középkorra tehető.
Az olasz „spedire” magyarul „küldeni” kifejezésből született meg később a magyar nyelvben is meghonosodott „speditőr” kifejezés, mely szállítmányozót, fuvarozót jelent.
A speditőr az a személy, aki megszervezi az áruszállítást (spedíció) a megbízó helyett. A növekvő települések élelem és áruigénye folyamatosan, évről-évre egyre nagyobb és nagyobb lett.
A középkori kereskedők jellemzően saját költségükön szállították az árukat, és a szállítást is maguk szervezték meg.
A 17. századtól kezdve Európában kisebb-nagyobb fuvarozási csoportok jelentek meg, melyek teljeskörű szolgáltatásokat kínáltak.
A 19. században a szállítmányozás ugrásszerű fejlődésnek indult a technikai vívmányok (pl.: gőzgép, dízelmotor) megjelenésével.
A vasút megjelenése és ezzel együtt a technológiai fejlődés gyökeresen átalakította a fuvarozás, áruszállítás addig megszokott formáit.
A feladatok sűrűsödése egyre több szállítmányozó céget igényelt, mivel maguk a kereskedők már nem tudták egymaguk lebonyolítani a szállítást.
Szállítmányozás Magyarországon régen és ma
Magyarországon a szállítmányozás komoly múltra tekint vissza. Európa többi részétől eltérően Magyarországon a 19. század második felétől beszélhetünk komolyabb fejlődésről, ami a szállítmányozást illeti.
Az infrastruktúra fejlődése 1875-ben hívta életre az első kereskedelmi törvényt, amely részletesen foglalkozik a szállítmányozás fogalmával. „Áruk továbbküldésének elvállalása: szállítmányozási ügylet.” (1875. évi XXXVII. tv.).
Magyarországon kezdetben a külföldi szállítmányozó cégek leányvállalatai voltak jelen, de az államosítás az áruszállításra, szállítmányozásra is hatással volt: 1948-ban jött létre a MASPED (Magyar Általános
Szállítmányozási Vállalat). A MASPED elsősorban külkereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos szállítási feladatokat látott el. A belföldi szállítmányozási feladatokat az 1949-ben létrejött BELSPED végezte. A kereskedelem fejlődésével párhuzamosan a nagy fuvarozócégek (pl.: MÁV, VOLÁN, MAHART) tevékenységi köre is kiszélesedett.
Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején a fuvarozás jellege átalakult, az állami nagyvállalatok helyett egyre nagyobb szerephez jutottak a kisvállalkozások, mely a kapitalizmus térnyerésének is köszönhető.
1990-ben jelent meg a szállítmányozók kötelességeit szabályozó kiadvány a „Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek[1]”. 1991. január 1-jétől a fuvarozás alanyi joggá vált, a vállalkozónak csak bejelentési kötelezettsége van.
Áruszállítási formák
A fentiekből is egyértelműen látszik, hogy a megnövekedett igények különféle szállítási formákat hívtak életre: közúti, vízi, vasúti, és a repülőgépek megjelenésével egyre inkább előtérbe került a légi teherszállítás is.
Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott áruszállítási mód a közúti szállítás. Legyen szó költöztetésről vagy bútorszállításról, a közúti szállítás az egyik legmegbízhatóbb és leggyorsabb szállítási forma, főleg belföldi forgalomban.
A közúti áruszállítás legnagyobb előnye, hogy az áru a feladótól a megrendelőig átrakodás nélkül, közvetlenül jut elő, így minimálisra csökken a rakodás során előforduló sérülés kockázata.
További előnye, hogy a gépjárművezető az út során végig figyelni tud az árura. Az előnyök mellett azonban nem árt tisztában lenni a közúti szállít hátrányaival.
Igaz, hogy a szállítási idő az infrastruktúra fejlődésével jelentősen lerövidült, viszont a közúti szállítás sokkal balesetveszélyesebb, és nagyobb megterhelést jelent a környezetnek, mint például a vasúti vagy légi szállítás.
Nemzetközi szállítmányozásnál komoly gondot okozhat a több órás várakozás a határátkelőknél. A közúti szállítás után a második leggyakrabban alkalmazott szállítási forma a vasúti, melynek legnagyobb előnye, hogy hatalmas tömegű áruszállítást tesz lehetővé nagy távolságokra viszonylag rövid idő alatt.
További előnye, hogy a közúti szállítással ellentétben a vasúti szállítmányozás – a kötöttpályás kialakításnak köszönhetően – nem terheli a közúti forgalmat, az utak nem válnak zsúfolttá.
A Központi Statisztikai Hivatal áruszállítással foglalkozó kiadványából egyértelműen kiderül, hogy szállított áruk tömege évről évre növekszik. 2016 IV. negyedévében a szállított áruk tömege (72 millió tonna) 5,3 %-kal nőtt a 2015. IV. negyedévihez képest.
A közúti szállítás 6,7, a vasúti 2,7 %-kal emelkedett. Az árutömeg 67 %-át közúton, 19 %-át vasúton szállították. Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még nagyobb, 83%-os volt, miközben a vasúti és a belvízi szállítás esetében továbbra is a nemzetközi tevékenység a meghatározó[2].
2018 IV. negyedévében a szállított áruk tömege (76 millió tonna) 4,7 %-kal nőtt a 2017. IV. negyedévihez képest, ezen belül a közúton szállított áruk tömege 8,5 %-kal emelkedett. Az árutömeg 65 %-át közúton, 19 %-át vasúton szállították[.
Az utóbbi években egyre több fuvarozó cég jelent meg a hazai piacon, ami az online kereskedelem fellendülésének is köszönhető. A megrendelők szinte bármilyen feladatra találnak fuvarozókat, legyen szó belföldi költöztetésről, bútortaxi szolgáltatásról, nemzetközi költöztetésről vagy éppen csomagküldésről.
A legnépszerűbb csomagküldő cégeket egy korábbi cikkünkben már górcső alá vettük. A nagy speditőr cégek mellett egyre nagyobb számban jelennek meg egyéni vállalkozó fuvarozók is, akik tovább színesítik a palettát.