A fordított logisztika egyre növekvő szerepe a gazdaságban

A logisztika iparágának egy egyre inkább feltörekvő ágazata a fordított, vagy inverz logisztika. Az átalakult vásárlói igények és a fenntartható fejlődés megtartása érdekében egyre jobban előtérbe kerülnek olyan megoldások, amelyek a felhasznált nyersanyagok és a megvásárolt áruk újrahasznosításával, vagy újra felhasználásával foglalkoznak. A fordított logisztika szerepe ebben az átalakulóban lévő piaci helyzetben kulcsfontosságú lehet, így minden áruforgalommal vagy szolgáltatások értékesítésével foglalkozó vállalatnak érdemes lehet figyelemmel kísérnie ezt az új logisztikai trendet.

Mi is az a fordított logisztika?


A fordított logisztika nagyon egyszerűen fogalmazva, minden olyan folyamatot jelent, amely a különböző termékek és nyersanyagok újra felhasználásával vagy újra hasznosításával foglalkozik. A fordított logisztikai folyamatok során az áruk végcéljuktól (tehát a fogyasztóktól vagy kereskedőktől) visszaáramolnak a gyártóhoz, újrafelhasználási vagy hulladékgazdálkodási célokból. Alapesetben a logisztika a termékek fogyasztók felé szállítását jelenti, a fordított logisztika azonban az áru használat után visszaáramlik a gyártóhoz, vagy az eladóhoz, így lezárva és megteremtve az ellátási lánc körforgását.
Az inverz logisztika gyakorlati felhasználásai közé tartozik az árucikkek bármilyen típusú újragyártása vagy újrafelhasználása, illetve a:
Visszáruk kezelése a fogyasztóktól és a forgalmazóktól

  • A csomagolások újrafelhasználása
  • A különböző árucikkek szervizelése és javítása
  • A hibás, sérült termékek visszavétele
  • A termeléskor, vagy a felhasználás során keletkezett hulladék összegyűjtése, újrafelhasználása vagy megsemmisítése, valamint az ezekhez kapcsolódó logisztikai folyamatok megszervezése.


Tehát míg a logisztika folyamatának célja az áruk és a termékek szétosztása, addig a fordított logisztika folyamatának elsődleges célja, azok begyűjtésére koncentrál.


A termékek és más nyersanyagok újrafelhasználása nem egy újkeletű jelenség, egyes iparágakban, mint a papír, fém vagy a műanyag árukból keletkező hulladék újrahasznosítása hosszú ideje fennálló példák. A fordított logisztika témája egyre nagyobb figyelmet kap az utóbbi időben, és így egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra is. Ennek oka, egyrészről a fogyasztóktól származó egyre növekvő igény az ilyen típusú szolgáltatásokra, másrészről a különböző nemzetközi szabályozások és környezetvédelmi direktívák, támogatások megjelenése.


A mai világban a logisztika egyre fontosabb szereplője a gazdaságnak, így a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodásnak is szinte elválaszthatatlan része. Az inverz logisztika jelentősége abban rejlik, hogy képes az eredeti használaton kívülre került árukat visszaforgatni az ellátási láncba, ezáltal egy új szolgáltatást teremtve a felhasználónak, valamint költségcsökkentést okozva a gyártónak és a szolgáltatónak. Ennek a folyamatnak az eredményeként a keletkező hulladék mértéke csökken, így tehát a környezet megóvása érdekében is jelentős eredmények érhetőek el a fordított logisztikai módszerek alkalmazásával.

Sokrétű és megtérülő logisztikai folyamat


Az inverz logisztikai folyamatokat azonban rengeteg gyártó és forgalmazó a mai napig figyelmen kívül hagyja, pedig alkalmazásuknak számtalan előnye van. A szállítási folyamatok optimalizálásában és az erőforrások minél hatékonyabb felhasználásában is hatalmas lehetőségek rejlenek.
A fordított logisztikai folyamatok egyik legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy számtalan értékes termék adattal képes szolgálni a gyártók és a forgalmazók számára. A jól megszervezett logisztikai folyamatok eredményeképpen nagy mennyiségű adat állhat rendelkezésre az adott termékkel kapcsolatban, amely lehetővé teszi az adott áru vagy szolgáltatás célirányos fejlesztését. Ezekből az információkból kinyerhető például a visszaküldés oka, a termék esetleges hibái, vagy az átlagos élettartama is.
Az ellátási lánc áramlásának megfordításával lehetőség nyílik az elhasznált áruk és anyagok újrahasznosítására is. Ennek következtében jelentősen csökkenhetnek az előállításhoz szükséges költségek, illetve minimalizálhatóak a termékhez kapcsolódó veszteségek is. A visszaküldött áruk javítása, vagy alkatrészekre bontása, majd viszonteladása további bevételeket eredményezhet gyakorlatilag bármely cég számára.
A szállítási folyamatok optimalizálásával további költség csökkenés érhető el, például, az ellátási láncba épített fordított logisztikai folyamatok eredményeképpen lehetőség van a vevő újbóli kiszolgálására hibás árucikk esetében. Csökkenthetőek továbbá az áruk tárolásához köthető kiadások, illetve a vevőszolgálathoz, a készletezéshez tartozó kiadások is. Egy hatékony fordított logisztikai rendszer kiépítésével tehát egy vállalat nemcsak spórolhat, hanem a folyamat nyomon követésével értékes információkra és adatokra is szert tehet, amelyet később hasznosítani tud további profit reményében.
A jól becsatornázott fordított logisztika egy újfajta szolgáltatást is teremt a vásárlók számára. Elmélyíti a márka és az ügyfél közötti kapcsolatot, a hibás, vagy elhasznált árucikkek cseréjével növeli az elégedettség mértékét. Az egyre növekvő versenyben kiemelten fontos, hogy egy vállalat jól elkülönüljön konkurenciájától. Az inverz logisztika használatával kibővíthető a vásárlói életciklus és ezáltal lehetőség nyílik a fogyasztókkal egy még személyesebb kapcsolat kialakítása, amely növekvő elégedettséghez és további vásárlásokhoz vezethet majd.
Végül, de nem utolsó sorban ezen folyamatok eredményeként jelentősen csökkenthető a hulladék termelés. A különböző környezetvédelmi szempontok figyelembevétele nemcsak a bolygó egészségét óvja, hanem elősegíti a folyamatos fenntartható növekedést is. Továbbá remek PR és marketing eszköz lehet egy cég számára a zöld logisztikai folyamatok hiteles promotálása és felhasználása.

Inverz logisztikai a gyakorlatban


A fordított logisztikai gyakorlatok speciális helyzetben vannak az ellátási láncon belül, így hatékony menedzselésük komoly szakértelmet igényel. Nagyon fontos, hogy mielőtt a visszaküldendő áruk ismét bekerülnének a rendszerbe, egy jól átgondolt és megtervezett szabályozási környezet rendelkezésre álljon mind a cég, mind a fogyasztó részére. A vásárlói életciklus folyamán nem árt előre lefektetni, hogy mikor és milyen esetekben fogad vissza egy forgalmazó cég terméket, így minimalizálható a felesleges kiszállásokból származó bevételkiesés.
Ennek menedzselésére kitűnő megoldás lehet a különböző vállalkozás számára, ha a fordított logisztikai folyamataikat kiszervezik fuvarozásra és logisztikára szakosodott cégek számára. Különösen ajánlott a logisztika ágának ezirányú feladatait cégen kívül megvalósítani, amennyiben már a szállítási és a fuvarozási folyamatokat is erre szakosodott vállalkozásán keresztül végezzük.
A legmodernebb megoldások már lehetővé teszik a teljes folyamat automatizációját is. Az ellátási lánc egyes részfolyamataiban egyre nagyobb szerepet tölt be a robotika, például a raktárkezelés, vagy a készletkezelés során, és csak úgy mint a gazdaság összes ágazatában egyre gyakoribbak és elterjedtebbek az automatizációhoz köthető innovatív logisztikai eljárások.
Az inverz logisztika teljeskörű kiszervezésével tehát időt, energiát és költséget is spórolhat az adott vállalkozás, továbbá lehetősége nyílik a szolgáltatása minőségének emelésére a legújabb technológiai vívmányok segítségével. Az inverz logisztika széleskörű elterjedése szinte biztos, hogy nagy hatással lesz az ellátási láncok működésére. A jövő technológiái, az automatizálás, a környezettudatosság és a különféle nemzetközi szabályozások is afelé mutatnak, hogy a logisztika a fenntarthatóság és a költség hatékonyság irányába fog elmozdulni.
Összességében a fordított logisztika a fuvarozás és az e-kereskedelem világának egyik legnagyobb olyan kihívása, amely megoldásával komoly profit, illetve költségcsökkentés, valamint a vásárlói elégedettség és márkahűség növekedése érhető el.
Fontos szerepe van a logisztika zöldebbé tételében és a fenntartható fejlődés elősegítésében. Az inverz logisztika segítséget nyújt a környezet megóvásában, valamint növeli a termék életciklusát, ezáltal egy költséghatékony szolgáltatást létrehozva, amely mind a gyártónak, mind a forgalmazónak, mind a vásárlónak, mind pedig a teljes ökológiai-gazdasági rendszernek megéri.