Csomagolás és logisztika: mikor jó és hatékony egy csomagolási mód?

A csomagolás szó hallatán a legtöbbeknek a kartondobozok vagy az átlátszó fóliák jutnak eszébe, pedig a logisztikában betöltött szerepe a csomagolásnak ennél jóval sokrétűbb és átgondoltabb. Azon túl, hogy a törékeny dolgokat a védelmükre alkalmas légbuborékos fóliákba tekerik, vagy bizonyos tárgyak kitöltő anyagokat kapnak, a csomagolás akkor nyer értelmet egy logisztikai cég szempontjából, ha jobb alternatívát kínál az eddigi lehetőségeknél azáltal, hogy erősebb, olcsóbb, helytakarékosabb megoldást nyújt. Az pedig már egy újabb lépcsőfok, ha a környezettudatosság oltárán is áldoz, vagyis újrahasznosítható vagy lebomló.

Csomagolás szempontjából megkülönböztetünk gyűjtő csomagolást (szállítási csomagolás) és fogyasztói csomagolást. Előbbinek a logisztikában van fontos szerepe, utóbbinak pedig a fogyasztók, vevők szempontjából.

Azt, hogy egy terméket csomagolva kapunk kézhez, természetesnek vesszük, majd lazán eltépjük és a szemétbe dobjuk a csomagolópapírt. Bele sem gondolunk, eredetileg milyen céllal és funkcióval jött létre az adott csomagolás. A fő célok ugyanis a termék épségének megőrzése, a minőségének megőrzése, a kezelhetőség a szállítás során vagy a polcokon. Továbbbá a csomagolás termékinformációkat is tartalmaz, vagy akár marketing funkciót tölt be. Kiegészítésként érdemes megjegyezni, hogy a jó csomagolás környezetvédelmi célokat is teljesíthet.

Kijelenthetjük, hogy a csomagolás egy tudomány, amiről már sok értekezés és tanulmány készül, aminél innovatívabb megoldások felfedezésének érdekében.

Mi a csomagolástervezés és kialakítás célja és jelentősége?

Ha egy termék legördül a gyártósorról, máris szüksége van csomagolásra. Egyenkéntire és persze csoportosra is, a logisztikához, szállítmányozáshoz . A beszerzési logisztika már az első pillanatban összefonódik a csomagolással, hiszen meg kell határozni, milyen csomagolóanyagokat szükséges beszerezni. A csomagolás kialakításánál figyelembe kell venni az adott termék sérülékenységét, halmazállapotát, méretét, mennyiségét, alakját, fajtáját, azt, hogyan, milyen eszközzel lesz szállítva, és azt is, milyen módon kerül raktározásra. Érdemes továbbá észben tartani, hogy a szállítók, fuvarozók részéről milyen előírások vannak a csomagolásra nézve.

Ezenkívül máshogy kell csomagolni egy készterméket, és máshogy a félkész termékeket vagy alapanyagokat, amelyek további felhasználásra és újracsomagolásra kerülnek. A csomagolásnak ráadásul a termék árához képest elenyésző összegből kell kijönnie, ahhoz, hogy a termék előállításába és forgalmazásába történő befektetés hasznot termeljen, míg a térfogat minimalizálása is fontos szempont. A csomagolás megfelelő szerkezeti kialakításával segítenie kell a korszerű áru­kezelésben, a szállítási műveletek gépesíthetőségében, és az anyagmozgató eszközök hatékony alkalmazásában is.

A csomagolás fajtái logisztikai szempontból

A csomagolásnak több megjelenési formája van, melyek funkciójukban  eltérnek, ahogy arra már fentebb utaltunk.

A fogyasztói csomagolás a termék előállítás utolsó fázisában kerül a termékre, ebben látja a vevő, ebből bontja ki. Védelmi és szállítási szerepe nem mérvadó, sokkal inkább marketing, reklám és kommunikációs szerepet tölt be, brandépítő hatású, vizuális inger.

Gyűjtőcsomagolásnak nevezzük a meghatározott mennyiségű azonos termék, illetve fogyasztói csomagolás összefogását. Ez a megjelenési forma már az elosztói logisztikát támogatja, segíti, hogy nagyobb egységekben kezelhető legyen az árukészlet.

A szállítási csomagolás feladata a termék védelme, az, hogy segítse a rakodás, szállítás folyamatát, sőt, információhordozó szerepe is van, hiszen jelekkel, ábrákkal, betűkódokkal tüntetik fel, ha egy áru törékeny, vagy egyéb bánásmódot igényel (romlandó, stb.).

Az egységrakomány a legnagyobb kezelési egység, melynek feladata az áruk egy egységben történő gépi mozgatásának biztosítása. A rakomány tartalma lehet a termék önállóan, a fogyasztói csomagolt termékek, vagy a szállítási csomagolás, illetve ezek kombinációja is.

Mit jelent az optimális csomagolás?

Az optimális csomagolási modellt egy piramisként képzeljük el, melynek alján, a legszélesebb részén a csomagolás védelmi szerepe kap helyet. Ebbe beletartozik mind az áruvédelem, mind a környezetvédelem. Az eggyel feljebbi szinten az alkalmasság foglal helyet, vagyis az eloszthatóság, tárolhatóság, szállíthatóság, raktározhatóság, eladhatóság. Ezt követően az információs szint következik, amibe az említett marketing funkciók, az áru információi, és a kereskedelmi ára is tartozik. A piramis legtetején a vevőbarát funkció áll, azaz, hogy a csomagolás higiénikus és a vevő szemszögéből jól kezelhető legyen.

Régen a csomagolások egyszerűek és viszonylag olcsóak voltak, nem volt tényező a marketing. Emlékezzünk az üveges gyümölcslevekre, melyeket visszaváltottunk, és csak a termékinfók voltak rajta. Vagy a jelzés nélküli zacskók, nejlonok.

Milyen csomagolószerek és csomagolóanyagok választhatók?

Papír alapú csomagolóeszközök

A papír fából, növényi rostokból előállított cellulóz, melylehet kezeletlen vagy akár kezelt állapotában is hasznosítva. . Az ilyen típusú csomagolóeszközöknél követelmény a semleges kémhatás, a szagtalanság és a célnak megfelelő szilárdság. A papír csomagolók viszonylag olcsóak, kevés az össztömegük, nyomhatók, préselhetők, a legtöbbjük környezetbarát vagy újrahasznosítható. Hátrányuk, hogy a vizet nem bírják, áteresztik a szagokat, és a többi anyaghoz képest alacsony a szakítószilárdságuk.

Fa csomagolóanyagok

A ládák és hordók a legtipikusabb fa csomagoló, illetve tároló eszközök. Könnyen megmunkálhatóak, rugalmasak, esetenként még könnyűek is lehetnek, és viszonylag erős mechanikai védelmet biztosítanak. Hátrányuk, hogy víz hatására duzzadnak, dagadnak vagy zsugorodnak, és a terméket nem feltétlen óvják meg a nedvességtől.

Textil alapanyagú csomagolók

A len, a kender, és néha a pamut csomagolóanyagokat soroljuk ide. Főként gyűjtőzacskónak jók, vagy tárgyak tárolására, hiszen kevéssé ellenállóak.

Üvegek

Az üveg évszázadok óta ismert és kedvelt csomagolási forma. Maga az üveg homokból készül, mészkő és szóda hozzáadásával, melynek eredménye a kemény, törékeny anyag. Számos jó tulajdonsága van; nem enged át semmilyen anyagot, vegyszert, légmentesen zár, sterilizálható, átlátszó, jól tisztítható és újra hasznosítható, millió féle formában elkészíthető, színezhető.

Sajnos azonban törékeny, súlya nem elenyésző, átengedi a fényt, és a hőt is átadhatja, szállítása költséges és nagy odafigyelést igényel.

Fém csomagolóanyagok

Konzervdobozok, üdítősdobozok, fémfóliák, lemezek. Az alumínium és a különböző lemezek előnye, hogy nem eresztik át a szagokat, jól szigetelnek, ellenállnak a hőmérsékletváltozásoknak, hőszigetelnek, higiénikusak, védik az árut mechanikailag, nem engedik át a fényt, és a felületük kezelhető – akár még nyomatok is kerülhetnek rájuk.

Műanyagok

A műanyagok vegyi úton előállított óriásmolekulájú anyagok. Előnyei: csekély tömegű, kiváló vízgőz-zárás, többnyire aroma-zárású, könnyen megmunkálható, viszonylag olcsó, flexibilis, és áttetsző csomagolás is készíthető. Hátrányos tulajdonságok: könnyen szennyeződnek porral (az elektrosztatikus feltöltődés miatt), környezet-idegenek, többségük környezetszennyező, felületükön jól tenyésznek a mikroorganizmusok.

A csomagolóanyagokat sok esetben kombinálják, egymással vegyítik, hogy a hátrányos tulajdonságokat kiküszöböljék. Erre jó példa a tejes vagy üdítős “papír doboz”, ami antiszeptikus is, tehát nem fertőződik meg, csíramentes marad. Az ilyen doboz polietilén-karton-­polietilén-karton-polietilén-alumínium fólia-polietilén rétegekből épül fel, és sajnos igen terhelő a környezetre nézve.

A csomagolás környezetvédelmi szerepe

Minden terméket becsomagolnak. Bele sem gondolunk, hogy a megvásárolt termék papír- és műanyaghulladéka a kukánk után milyen életet él majd, mennyi idő alatt bomlik le (már, ha valaha lebomlik), és úgy egyáltalán, mit ró a bolygónkra. Pedig lássuk be, óriási a túltermelés, ami azt vonja maga után, hogy rengeteg csomagolási hulladék keletkezik. Vagy sikerül betölteniük marketing szerepüket, vagy egy laza mozdulattal a szemetesben végzik. A szállítási csomagolások jó része, pl.a kartondobozok már képesek második, vagy harmadik életet is élni, egyre több cég törekszik az újrahasznosított csomagolóanyagok használatára. Szerencsére nemcsak a papírhulladékokkal van ez így, aki figyelmes, találkozhat pl. a re-Pet palackokkal is.

A legjobb csomagolás az lenne, ha nem lenne, de ez a csomagolás céljait figyelembe véve természetesen lehetetlen. Már a csomagolástervezésnél tudatosnak kell lennie annak a cégnek, amelyik szem előtt tartja a környezetvédelmet. A csomagolóanyag megválasztása és a szükséges

mennyiség felhasználása a tervezés során kiemelkedő jelentőséggel bír, így a legelején kell ezekkel a számokkal zsonglőrködni. A szempontok, melyeket figyelembe kell venni a minimális csomagolóanyag felhasználás, az, hogy lehetőleg egyszerű, és ismételten felhasználható anyagokat használjanak, mérlegelni, hogy a keletkezett hulladék anyagok energetikai szempontból felhasználhatóak-e vagy újrahasznosíthatóak-e. Törekedni kell a többutas csomagolások fejlesztésére, mellőzni az egészségre és környezetre káros anyagok használatát, és lehetőleg minimalizálni az érték védelme mellett, tehát nem túlcsomagolni.

Környezetvédelmi szempontból a műanyagok, ebből is a klórtartalmúak a legveszélyesebbek, mert vagy nem bomlanak el, vagy olyan melléktermékek keletkeznek, melyek szennyezik a talajt és a vizeket.

Összefoglalva elmondható, a csomagolás jóval mélyebb tervezést és kivitelezést igényel, mint azt a laikusok gondolnák. Fontos figyelembe venni az árut, a csomagolás célját, a csomagszállítók kritériumait, a logisztikai lehetőségeket, és a jövő nemzedékeire is gondolva, ugyanis az sem mindegy, hogy sikerül-e mindeközben környezettudatosnak lennünk!